Ideiglenes megállapodás született az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról (CBAM) Brüsszelben, az úgynevezett uniós karbonvám 2023 októberétől lép életbe, eleinte egyszerűsített követelményekkel. A karbonvám lényege, hogy egyes termékek - vas, acél, cement, alumínium, műtrágya, stb. - unión kívüli behozatala során egy illetékkel ösztönözzék a magas szintű éghajlatvédelmi előírásokat - áll az Európai Tanács közleményében. Egyszerűbben szólva, hogy ne rontsák a belső piacok versenyhelyzetét az EU területére beérkező olcsó, de magas szén-dioxid-kibocsátással járó termékekkel.
A zöld kötvények piaca és magyarországi helyzete, illetve az ESG és a pénzügyi piacok kockázatainak összeolvadása, valamint az ESG adatok és minősítések körüli fejlesztési lehetőségek voltak a középpontban a Cambridge Econometrics, a Budapesti Brit Nagykövetség és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett online, "Financing of the energy transition in Hungary" elnevezésű konferencián.
Automata folyótakarító hajót és a hulladék begyűjtését segítő kamerarendszert fejlesztett ki a Future Plastik Kft., a Robo-Collect elnevezésű vízi jármű és a hozzá kapcsolódó műszaki infrastruktúra magyar innováció keretében valósult meg - tájékoztatta a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) hétfőn az MTI-t.
A klímasemleges bankolás elterjedése a klímakatasztrófa megelőzésének egyik legfontosabb, ám kevésszer szóba kerülő összetevője, pedig a Párizsi Megállapodás is kiemelt célként határozta ezt meg. A klímakatasztrófát kizárólag állami forrásokból nem lehet megakadályozni, éppen ezért a világ fejlett pénzügyi piacain komoly fejlődésnek lehettünk szemtanúi az utóbbi években a magánforrások zöldebb irányba terelése terén. A nagy globális bankcsoportok közel 80%-a vállalta, hogy hitelezési tevékenységét összhangba hozza a nemzetközi klímacélokkal - áll a Green Policy Center legfrissebb tanulmányában, amely a hazai bankszektor leglényegesebb akadályait tárja fel a klímasemleges bankolás elérése kapcsán.
Második alkalommal adta ki a K&H a fenntarthatósági indexét, az elsőként júniusban közzétett mutató a nettó 300 millió forint feletti árbevételű vállalkozások körében végzett felmérés alapján készült. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy a cégek többsége tudja, hogy foglalkoznia kell a fenntarthatósággal, de még konkrét lépéseket kevesen tettek. Most, fél év elteltével, valamelyest javultak a fenntarthatósági mutatók, de még mindig magas arányban hiszik azt a cégek, hogy semmilyen szén-dioxid-kibocsátásuk nem keletkezik, és kifejezetten sokan egyáltalán nem tervezik, hogy felállítanak egy klímasemlegességi céldátumot.
Második alkalommal rendezte meg a HuGBC december 1-jén a Green Brunch üzleti reggelijét. A szakértők arról beszélgettek, hogy hogyan lehet az egyes szakmákat összefogva csökkenteni az épületek energiafüggőségét és kiszolgáltatottságát. Fel kell készülni, hogy az átalakuló energiamix-szel, például a földgázhasználat lenullázásával a villamosenergia-fogyasztás nagyon meg fog növekedni, így az ingatlanoknak decentralizált mini erőművekké kell válniuk és tárolókapacitásra lesz szükségük.
A közelmúltban az egyiptomi Sarm es-Sejkben megtartott klímacsúcs után az elhangzott hivatalos nyilatkozatokból a kötelező udvariasságot és a megalapozatlan kincstári optimizmust lehántva minden gondolkodó ember számára egyértelművé vált, hogy a világ végleg elengedte a 1,5 Celsius-fokos klímacélt (hogy ti. a globális átlaghőmérséklet az 1850 és 1900 közötti átlaghoz képest mért növekedését az évszázad végére 1,5 Celsius-fok alatt tudjuk tartani). A tömegeknek szánt egybites politikai narratívában ez annak a beismerését jelenti, hogy a klímaváltozás nem megállítható, legjobb esetben is csak üteme mérsékelhető. Már csak abban reménykedhetünk, hogy az aktuális modellek által az évszázad végére prognosztizált 2,1–2,9 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés nem fog visszafordíthatatlan természeti folyamatokat elszabadítani és nem fogja sok milliárd ember számára élhetetlenné tenni a Földet. De vajon reális cél volt-e valaha is a „klímaváltozás megállítása” a bűvös 1,5 Celsius fokon belül? Látszólag igen, hiszen az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018-ban kiadott jelentésében ezt még modellszámításokkal alátámasztott megvalósítható célkitűzésként fogalmazta meg. A közvélemény szerint az IPCC tudományos konszenzussal készíti értékelő jelentéseit, a nemzetközi tudomány által hitelesített, jelenlegi tudásunkat tükröző tanulmányok alapján. Valójában azonban bármely „klímacél” kitűzése soha nem az általunk megismert valóságra vonatkozó tudományos eredmények, hanem a valóságot leképezni hivatott globális éghajlati modellek előrejelzései alapján történik. A kettő messze nem ugyanaz.
Üzleti értékvesztéshez vezethet, ha egy cég nem alakít ki fenntarthatósági törekvéseket. A tágabban vett gazdaság és a kereskedelmi-ingatlanpiac szereplői egy olyan mérhető és átlátható rendszer kialakításának küszöbén állnak, melyet egységesen kell követnie a vállalatoknak. Az ESG-vel kapcsolatos kérdésekről szólt a CBRE legutóbbi szakmai beszélgetése.
Az Európai Bizottság új európai uniós jogszabályokat javasolt szerdán, amelyek célja, hogy visszaszorítsa a nehezen lebomló és a környezetre káros műanyag csomagolási hulladék mennyiségét.
Egy - Európában, Közel-Keleten és Afrikában tevékenykedő több mint 150 befektető körében végzett - friss KPMG felmérés szerint a befektetők aktívan integrálják befektetési döntéseikbe a Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási (ESG) szempontokat. Mi több, a felmérés eredményei szerint közel megduplázódik azon befektetők aránya, akik a jövőben ESG átvilágítást terveznek végezni a tranzakciós folyamat részeként, míg azok aránya, akik nem fognak ESG átvilágítást készíttetni, mindössze öt százalékra csökken.
Miután az Európai Parlament 2022. november 10-én elfogadta a vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelvet, tegnap az Európai Unió Tanácsa is véglegesen zöld utat adott a befektetők tájékoztatását segítő kötelezettség bevezetésének. A CSRD részletesebb jelentéstételi követelményeket vezet be a vállalatok környezetre, emberi jogokra és szociális normákra gyakorolt hatásáról, az EU éghajlati céljaival összhangban lévő közös kritériumok alapján. A Bizottság az első szabványcsomagot 2023 júniusáig fogadja el. A fenntarthatósággal kapcsolatos információk gyűjtése az EU-ban működő közel 50 ezer vállalkozásra lesz érvényes, szemben a jelenlegi szabályok hatálya alá tartozó mintegy 11 700 vállalattal.
Középtávon is jelentősen lassítaná az energiaátmenetet és a szénfüggőségünk felszámolását a 2022 nyarán közzétett magyar energia-veszélyhelyzeti akcióterv két intézkedési terve, amelyek a fosszilis energiaár-válság kezelését, a hazai energiaellátás biztonságának növelését hivatottak rövid távon növelni. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a szénalapú villamos- és hőenergiatermelés újbóli fokozása, a Mátrai Erőmű nyugdíjazott lignites blokkjainak tervezett újraindítása egyszerre sodorja veszélybe az ún. igazságos átmenet folyamatát és annak uniós finanszírozhatóságát a szénintenzív térségekben, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyékben. Ezért az MTVSZ a két intézkedési terv felülvizsgálatát, a területi igazságos átmeneti tervek elfogadhatóvá tételét és megvalósításának mielőbbi elkezdését szorgalmazza, benne a három megye vállalkozásait és lakosságát célzó munkahelyteremtő és energetikai korszerűsítési programmal.
Újabb két fenntarthatósági jelentéssel bővült a hazai vállalatokhoz, szervezetekhez köthető 2021-re vonatkozó riportok száma, az E.ON Hungária Csoport első alkalommal készítette el a fenntarthatósági jelentését, míg a nonprofit szervezetek között elsőként a Bátor Tábor Alapítvány is beszámolt az eddigi eredményeiről.
A körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításáról, a biodiverzitás csökkenésének visszaszorításáról és a zöld pénzügyi vonatkozásokról is szó volt a BCSDH, a Holland Királyság Nagykövetsége és az ING Bank N. V. Magyarországi Fióktelepe által szervezett Körforgásos Gazdaság találkozón. Azok számára, akik még csak most barátkoznak a körforgásos gazdasággal, vagy a biodiverzitással, az egyik legfontosabb üzenet, hogy ezek jóval többről szólnak mint az újrahasznosítás, vagy az erdőben élő állatok jóléte. Komoly gazdasági érdek húzódik amögött, hogy mindkét területtel rendszerszinten foglalkozzanak az országok, vállalatok és a magánszféra. A biodiverzitáson például a gazdaságunk működésének 50%-a múlik.
Úgy tűnik, hogy megteszik az első lépést a britek egy átláthatóbb ESG minősítési rendszer felépítése felé. A vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítéseinek szolgáltatóit arra kérik majd, hogy az ágazat szabályozásának első lépéseként egy önkéntes "best practice", azaz a legjobb bevált gyakorlati kódexet alkalmazzanak - közölte kedden a brit Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Financial Conduct Authority). Később jöhet a szabályozás is - írja a Reuters.
Svédország átlaghőmérséklete a világátlagnál kétszer nagyobb mértékben, csaknem két fokkal emelkedett a 19. század második fele óta, rövidebb lett a hóval borított időszak és több lett a csapadék - közölte a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI).
A Cushman & Wakefield adatai szerint a globális ingatlanpiac szén-dioxid-mentesítésének költsége csaknem felérne az Egyesült Álllamok GDP-jével, a magyar GDP-nek pedig a százszorosa lenne - írja az EG Radius cikkében.
Szinte dzsungellé alakul Budapest a We Plants Are Happy Plants közösségi oldalára feltöltött utópisztikus látványterv-sorozaton. Nemcsak a Parlamentet nőtte be sűrű növényzet a fotókon, de még a villamosokon is csak növények utaznak.
Megállapodást írt alá a Wizz Air a bécsi székhelyű OMV olaj- és gázipari konszernnel. Az egyezség lehetőséget biztosít a Wizz Air számára, hogy 2023 és 2030 közt 185 000 tonnáig vásároljon légijármű-üzemanyagot (SAF, vagyis „sustainable aviation fuel) az olajvállalattól, ezzel is elősegítve a légitársaság utaskilométerenként számított szén-dioxid-intenzitás csökkentésére vonatkozó tervének megvalósítását - áll a társaság közleményében.
Elsőre bonyolultnak tűnhet az a több lépésből álló folyamat, amelynek során karbonsemleges terméket tud felmutatni egy cég, a vállalásokhoz kapcsolódó előnyök ugyanakkor egyre inkább szembetűnőek. A megfelelő felmérés hozzásegíthet a hatékonytalansági pontok azonosításához, a cég ezek javításával költségkímélőbb üzemmódra állhat át. Az egyre szigorúbb szabályozási környezetben ez végső soron kevesebb közterhet is jelent a vállalatnak, ráadásul a fogyasztók egyre inkább elvárják és előnyben részesítik a fenntarthatóbb termékeket a piacon.
